Munkahelyi viccek #60/82
Orvos kimegy a beteghez:
- Úgy hallottam, hogy bedilizett. Hogy történt?
- Hát este elmentem egy asszonyhoz, de időközben megjött a férje is. Én kirohantam az erkélyre, át a korláton. Ott megkapaszkodtam.
- Na és akkor dilizett be?
- Nem. Hanem jött a férj és kalapáccsal össze-vissza verte a kezemet, de én nem engedtem el a korlátot.
- Na és akkor dilizett be?
- Nem. Hanem hozott a férj egy kést és össze-vissza vagdosta a karomat, ordítottam a fájdalomtól, de nem engedtem el a korlátot.
- Na és akkor dilizett be?
- Nem. Akkor megjelent a férj egy vödör sóval és behintette a véres kezeimet vele. Én ordítottam, de nem engedtem el a korlátot.
- Na és akkor dilizett be?
- Nem, hanem reggel, amikor megláttam, hogy a földszinten vagyunk.
- Julika, ahányszor mosolyogni látom, mindig arra gondolok, szívesen felvinném magamhoz.
- Pista, maga ekkora nőcsábász?
- Nem, fogorvos vagyok.
Mit is mondhatnék magamról? 1975. 07. 18-án születtem a San Francisco-tól 9833 km-re lévő Budapest III. kerületében, egy kórházban, az Édesanyám által. Szeretem a kihívásokat! Például mikor mondják hogy "Zsolti gyere ki!", mindig boldogan rohanok az ajtó felé. A kifogásokat viszont nem szeretem. Főleg ha csukáról van szó. Ezért nem lettem halász... Az életben ha kell keményen megállom a helyem. Például a buszon ha minden hely foglalt. Együttműködő vagyok. Ha kérnek szívesen beszállok munkatársaim ütlegelésébe, rugdosásába. És a későbbiekben, mint vezető is jól eltudnám látni feladataimat. Sokkal jobban mint egy rézdrót. Szabadidőmben szomorúfűzfákat vidítok fel, és vadgesztenyéket szelídítek. Referenciáim: láttam már hogy más hogy dolgozik. De legalábbis mentem már el olyan mellet aki dolgozott már valahol. Ha érdekli az ajánlatom a sikátor út 6 alatt keressen fel - balra a 2. doboz.
Üdvözlettel: Zsolti
Kissé zavarban lévő férfi lép a patikába és megszólítja a patikusnőt.
- Kérem, kisasszony, nem dolgozik itt maguknál véletlenül férfi is?
- Nem.
- Egészen biztos ebben? Nekem ugyanis olyan problémám van, amivel szívesebben fordulnék egy férfihoz.
- Igen, persze, hogy biztos vagyok benne. Már tíz éve, hogy én és a nővérem ketten vezetjük ezt a patikát.
De nekem is bátran elmondhatja a problémáját, hátha találok rá én is megoldást.
A férfi hosszas rákészülés után, szemlesütve böki ki:
- Hát tudja, kisasszony, nem múlik az erekcióm. Állandósult. Tudnak ajánlani valamit?
A patikusnő elgondolkozik, majd megkéri a vevőt, hogy várjon, amíg ő hátramegy és konzultál az ügyben a nővérével, hogy mit is ajánlhatnának.
Pár perc után vissza is jön és azt mondja:
- Beszéltem a nővéremmel, megvitattuk a dolgot, és a következőt tudnánk ajánlani: harmadrész tulajdonjog az üzletben, korlátlan mobiltelefon használat és céges autó.
Rozoga autó áll be a benzinkúthoz.
- Tele kérem - mondja a sofőr a kutasnak. A kutas végignézi az autót, és megkérdi:
- Biztos, hogy elmegy még annyit vele?
- Doktor úr, kérem segítsen rajtam! Mostanában mindig azt képzelem, hogy tíz deka sült gesztenye vagyok elszórva az utcán.
- Hát szedje össze magát!
Egy porszívóügynök betolakodik egy házba, és a háziasszony minden tiltakozása ellenére nagy rakás száraz lócitromot szór a szoba közepére.
A nő felháborodik:
- Mit képzel?
- Asszonyom, ígérem, amit ez a csodálatos porszívó nem szed fel, azt én magam fogom megenni!
- Akkor teszek rá magának egy kis tejszínhabot, mert nincs áram a házban.
Beszélget az amerikai, az orosz és a magyar tikosrendőr. A téma: ki tudja jobban megtartani a szolgálati titkot.
- Én a nejemmel egy irodában dolgozok, ő nem tudja mit csinálok, nem is érdekli, én nem tudom mit csinál, de nem is érdekel.
- mondja az amerikai.
- Az semmi... Én egy íróasztalnál dolgozom a feleségemmel! Nem tudja mit csinálok de nem is érdekli, én sem tudom ő mit csinál, de nem is érdekel.
- kontráz rá az orosz. A magyar erre nagyot legyint:
- Ugyan már... Én egyedül dolgozom egy irodában! Nem tudom, mit csinálok, de nem is érdekel.
Az öregasszony elmegy a dokihoz:
- Doktor úr, nem tudom mi a baj velem, de folyamatosan szellentek. Szerencsére nem lehet észrevenni, mert nincs szaga és hangja sem, de engem mégis zavar. Most is, hogy itt beszélgettünk, már vagy ötvenszer szellentettem. Kérem, adjon valami orvosságot!
A doki felír neki valamit és megkéri, jöjjön vissza egy hét múlva.
Jön is az öregasszony magából kikelve:
- Mi a fenét adott nekem, maga idióta! Mióta szedem, továbra is hangtalan, de olyan büdös, hogy az kibírhatalan!
- Legalább a szaglása rendbe jött. Felírok valamit a fülére is, jó?
Orvos a Páciensének:
- Uram, van egy rossz és egy még rosszabb hírem, melyikkel kezdjem?
- Hát talán a rosszal.
- Maga 24 órán belül meg fog halni!
- Mi lehet ennél még rosszabb?
- Tegnap elfelejtettem szólni.
- Nővérke, már hetedszerre sem sikerült eltalálnia a vénámat! Döntse már el végre, hogy most vért vesz tőlem, vagy tetoválni akar.
Józsi és Béla, két cimbora, jelentkeznek egy vállalatnál teherautó sofőrnek. Egymás után hívják be őket interjúra. A részlegvezető megállapítja, hogy egyik sem észlény, de úgy gondolja, még egy tesztnek aláveti őket együtt. Behívja a fiúkat, és feltesz nekik egy kérdést:
- Nos, képzeljenek el egy konkrét helyzetet. Önök mindketten egy teherautót vezetnek, váltásban. Amíg egyikőjük vezet, a másik hátul alszik. Éppen egy meredek lejtőn haladnak, a teherautó meg van rakva acélcsövekkel. És ekkor elromlik a fék, a kocsi egyre jobban felgyorsul. Mi a legelső dolog, amit ebben a helyzetben tennének? Egy fél perc néma csend, majd Józsi hirtelen felkiált:
- Én már tudom, mit tennék legelőször!
- Na mit?
- Felkelteném Bélát!
- Igen? Felkeltené? És miért?
- Mert még sose látott ekkora nagy balesetet!
Egy idős nénike bemegy a bankba, odamegy a kasszához, és bevált egy csekket. Kifelé menet, elhalad a biztonsági őr mellett, megfogja a férfi karját és azt mondja neki:
- Na, fiam, maga most már haza is mehet!
A munkaügyi központban mondja az ügyintéző a jelentkezőnek:
- Maga mindig késik, nem törődik azzal, hogy a többiek sorban állnak, és mindenkivel udvariatlanul viselkedik!
- És akkor mi van?
- Van egy állásajánlatunk Önnek, a BKV buszsofőröket keres!