Pistike viccek #12/13
- Pistike, mondj egy költöző madarat!
- Fecske.
- Nagyon ügyes vagy, most mondj egy nem költözőt!
- Döglött fecske.
Pistikét a suliról faggatja a szomszéd néni:
- És melyik a kedvenc tárgyad az iskolában?
- A csengő.
Pistike megy haza boldogan a iskolából a első óra után anyukája meg kérdezi tőle:
- Hogy-hogy ilyen korán haza jöttél?
- Tudod anyu kísérleteztünk kémia órán...
A tanár kérdezi Pistikét:
- Pistike, mi jön az ó után?
- Hát a YEAH!!!
Pistike osztályában felszereltek egy új fogast, amire az volt írva: "Csak tanárok részére."
Másnap az egyik gyerek a szöveg felé írta: "Azért kabátot is szabad rá akasztani."
- Pistike, húzd már be a fejedet a kocsiba, mert baj lesz!
- Jaj, dehogy anya, látom, hogy mi következik, most jön majd három be-be-be betonoszlop.
- Tolvajnak nevezzük azt, aki elveszi a más tulajdonát -magyarázza a tanító.
- Pistike, te nem figyelsz!
- De figyelek, tanító úr!
- Úgy? Akkor mondd meg, ha kiszedek a zsebedből száz forintot, mi vagyok én?
- Varázsló, tanító úr!
Tanárnő az órán felteszi a kérdést:
Mi az: Zöld és ugrál?
- Pistike jelentkezik.
- Igen Pistike mondd!
- Béka!
- Helyes, de lehetne szöcske is.
- Következő: Barna és 4 lába van? Mondd Pistike!
- Őzike!
- Helyes de lehetne sz..rvas is. - így a tanárnő.
- Tanárnő! Lehetne nekem is egy kérdésem? - kérdi Pistike.
- Persze, hallgatlak - mondja a tanárnő.
- Mi az: amikor tanárnő szájába veszi nagy és kemény, mikor kiveszi kicsi és puha?
Válasz helyett DURR egy pofont nyom le a tanárnő Pistikének.
Erre Pistike vigyorogva.
- Helyes, de lehetne rágógumi is!
Az iskolaorvos kérdezi:
- Hány órát alszol, Pistike?
- Ötöt, hatot.
- Az bizony kevés. És legalább nyugodtan alszol?
- Sajnos, nem! Minden kicsengetés előtt felébredek!
Számtan tanár:
- Mennyi Pistike 3000+2154?
Pistike:
- 7500.
- Ki tanította ezt neked?!
- Az apu.
- És mi a te apád?
- Fizetőpincér az Aranyhalban...
Pistike első osztályos, zokog az iskola folyosóján.
- Miért sírsz?- kérdezi őt egy tanár.
- Azért - hüppögi a tanuló- mert a matek tanító néni leesett az első emeleti lépcsőn!
- Ne sírj, Te drága, hiszen nem nagyon ütötte meg magát!
- Nem is azért sírok - válaszol a gyermek, hanem azért, mert az osztályból mindenki látta, csak egyedül én nem!