Székely viccek #10/20
A székely ember felébred, mondja egyből lelkesen az asszonynak:
- Asszony! Csodálatosan gyönyörű álmom vót!
- S mi az? - kérdi a fehérnép.
- Hát az hogy Bukerestben voltunk.
- Oszt mi ebben a szép?
- Az, hogy útlevéllel!
A székely parasztbácsi befog a szekérbe, készül a szomszéd faluba rokonlátogatóba. A felesége is nagyon szeretne vele menni, ezért elkezd rimánkodni:
- Édes uram, hadd menjek már veled én is!
- Nem lehet, asszony!
- Légy szíves, ne hagyj itthon egyedül! Elleszek én hátul a saroglyán is.
A parasztbácsi azonban nem enged, egyedül vág neki az útnak. útközben kitör a vihar, és egy villám belecsap hátul a saroglyába. A székely hátrafordul, és így morfondírozik:
- Ej, pedig de szépen kérte...
Székely beszól a konyhába:
- Édesanyám! Csuklik a ló!
- Itasd meg, fiam.
- Nem úgy! Össze!
A szomszéd megkérdi a székelytől:
- Hogy van a család??
- Én jól, de a feleségem influenzában van!
Mire a szomszéd:
- Ha a Pisti felcseperedik, mi is oda megyünk nyaralni.
Kolozsváron János és Pista kocsmázni mennek. Futva közeleg feléjük egy úr:
- Legyenek szívesek, mondják meg, hol van az állomás. - kérdi románul. Mire János:
- Mi nem tudni.
Az úr továbbszalad, Pista pedig megkérdi:
- Te János, miért nem mondtad meg, hogy hol van az állomás? Lekési az az ember a vonatot!
- Hagyd csak! Azt mondják, hogy már 2000 éve itt vannak, tudhatnák, hogy hol van az állomás!
Az öreg székely bemegy a kocsmába, és kér egy felest. Egy pár fiatal ott vidámkodik, majd összesúgnak, hogy hogyan toljanak ki az öreggel. Szépen kivárják, és egy alkalmas pillanatban bedobnak egy via**át a pálinkájába. Az öreg komótosan felhajtja. Kis idő multával kimegy a WC-re. Ahogy jön vissza, látják, hogy összevissza van vizelve a nadrágja. Kérdezik tőle:
- Mi történt magával bátyám?
- Kimentem, elővettem, hát láttam, hogy nem az enyém, és visszatettem.
Székely megy a fiával az erdőbe és találnak egy sörétes puskát. Mondja a fiú:
- Mi lehet ez apám!
- Nem tudom fiam !- mondja az apja. A székely bekapja a sörétes csövét, majd addig kapadozik hogy kibisztositotta és meghúzta a ravaszt. Nagyon megilyedt a fiú, apjának meg csak a fogai látszanak az álkapcsával. Mondja a fiú:
- Mit nevet apám, én úgy megijedtem!
Egy paraszt el akarja vinni a szénát a szomszéd faluba, de amikor indulna, az anyósa könyörög neki:
- Kérlek, vigyél magaddal!
- Nem!
- Na, kérleeek.
- Nem, és kész!
- De meghúznám magam hátul, nem lennék a terhedre...
- Mondtam már, hogy nem! Útközben sötét felhők gyülekeznek az égen, és egyszer csak belecsap a villám a szekér hátuljába, mire a parasztember felsóhajt:
- Ej, pedig de szépen kérte...
Hazaérkezik a székely fiú, benyit a házba és földbe gyökerezik a lába. Ott találja a nagymamáját teljesen szétmarcangolva, csupa vér minden. Teljesen feldúlva továbbmegy a következő szobába ahol ugyanilyen állapotban találja az anyját. Kétségbeesetten berohan a következő szobába, ahol ott ül az apja ugyancsak csupa vér, és egy hatalmas vágás van az arcán.
- Mi történt édesapám?
- Hát fiam, bejött a medve szétmarcangolta az anyósomat, meg édesanyádat nekem meg széthasította az arcomat.
- Úristen! És nem fáj?
- Csak ha nevetek.
Megy hazafelé az öreg székely szekéren, s az úton felkéredzkedik melléje a pap. Nehéz az út, a lovak nehezen bírják, az öreg káromkodik, csapdossa a lovakat. Rászól a pap:
- Ejnye, nem félsz az Istentől, hogy megbüntet, amiért ilyen csúnyán beszélsz?
Az öreg morog, de csak nem hagyja abba a csúnya beszédet. és ekkor hirtelen jön egy nagy zivatar, ömlik az eső, mennydörög, villámlik, az öreg meg csak káromkodik, a pap meg csak csóválja a fejét:
- Nem lesz ennek jó vége, bácsika!
Egyszerre csak egy nagy villám belecsap a papba, és az szörnyethal. Megszólal egy égi hang:
- ..ssza meg, félrement!
Vacsoránál ül a székely család, s bizony a kis Áron nem bír magával. Az apja többször rá is szól:
- Áron, ne rendetlenkedj! Áron tovább rendetlenkedik, mígnem az öreg székely megunja a dolgot, s egy hatalmas nyaklevest akar lehúzni a fiának. Áron lehajol, s így a pofont az anyós kapja. Mire az öreg nyugodt hangon:
- Ott is jó helyt van.
Esván bátyánk lefekvéshez készülődik, felveri a szalmazsákot, elfújja a lámpást. Már majdnem elaludt, mikor valaki elkezdi verni az ajtót. Kiszól az öreg székely:
- Hee, ki a? Kintről:
- Esván bátyám, én vagyok az, Paja!
- Há mi lelt téged Paja?
- Esván bátyám, van ződ festéke?
- Nincs énnékem Paja. Azzal az öreg megint nekikezd a procedúránek: felveri a szalmazsákot, elfújja lámpást. Jó egy óra múlva megintcsak verik az ajtót. Kiszól az öreg:
- Hee, ki a mán megint?
- Esván bátyám, én vagyok az Paja!
- Há mi lelt téged Paja mán megint?
- Esván bátyám, hoztam ződ festéket!